Pályázat

A projektről

​

A biomassza alapú, körkörös, zárt láncú gazdálkodás az ősi mezőgazdasági tevékenység alapja. A régi gazdálkodásban a gazdák minden gazdaságban keletkezett állati,- és növényi eredetű szerves anyagot felhasználtak: amit nem tudtak elfogyasztani, azt megetették az állatokkal, visszavitték a talajba. Nem volt felesleg, nem volt hulladék. A 20. században bekövetkezett mezőgazdasági fordulattal, amelyek kulcselemei a gépesítettség és a műtrágyahasználat, ez a szemlélet fokozatosan háttérbe szorult. A zárt láncú gazdálkodás helyett a gazdaság külső input anyagokra támaszkodik, a biomassza helyett a szintetikus szerek használata erősödik. A körkörösség megszakad, hiszen a talajban a szerves szénpótlás helyett az NPK műtrágyák egyeduralma jön el.

Ebben a folyamatban ismerte fel Kemenesy Ernő a következő gondolatokat: „Minden lehetőséget ragadjunk meg, hogy inél több és minél jobb minőségű szerves trágyát termeljünk, s a cél az legyen, hogy egy szál szalma vagy egyéb szerves anyag se menjen veszendőbe, hanem minden szerves maradék belekerüljön az üzem szervesanyag-körfolyamatába.” /A földművelés irányelvei/. Tehát már 60 élvvel ezelőtt hasonló cipőben járt a mezőgazdaság és szinte ugyanezeket a gondolatokat fogalmazza meg a biomassza alapú gazdálkodás irányelveiben az Európai Unió a 2010-es évektől. 

 

Napjainkra az üzemméretek tovább nőttek, alapvetően szétvált a növénytermesztés és az állattenyésztés. Bár a regeneratív mezőgazdaság újra felismeri és megfogalmazza a két terület gyakorlatias integrációjának fontosságát, a mainstream konvencionális gazdálkodás ettől már mesze sodródott. A hozamelvárások magasak, amelyeket szinte kizárólag a szintetikus megoldásokra és intenzív talajművelésre alapoznak a gazdák. Egy ilyen környezetbe csak olyan versenyképes biotechnológiákkal lehet belépni, amely anyagok, eljárások képesek valamilyen szempontból felvenni a versenyt a konvencionális eredményekkel. Ez a szempont biztosan nem lehet a mennyiség, mert abban már kiderült, hogy versenyképtelen a biotechnológia a szintetikus anyagokkal szemben. Szempont lehet tehát a termés minősége és a termőföld javítása.

 

A projekt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy olyan szerves trágya feldolgozási módszereket dolgoz ki, amelyek képesek a termésminőség és a talajminőség javítására a konvencionális módszerekkel összehasonlítva.

 

A jól kezelt minőségi szerves trágya nagyban hozzájárul a talaj stabil szerves szénpótláshoz, a kiegyensúlyozott talaj mikrobiológiai folyamatokhoz. Csak a kezelt trágya képes ezt az eredményt hozni, ugyanis a nyers trágya rothad, amely jelentős szén és nitrogén veszteséget és szabályozatlan, toxikus melléktermékeket eredményez és árt a talaj egészséges körfolyamatainak. Ezért szükséges a trágya lebomlását, majd újjáépülését szabályozott folyamatba vinni. 
A projekt megvalósítása során ilyen szabályozott kezelési eljárásokat valósítottunk meg nagyüzemi szinten.

 

A projektben a mezőgazdasági tagok saját földjein használták fel a kezelt trágyát haszonállataik takarmányának előállítására. Célunk a magas beltartalom elérése a takarmányban azért, hogy javuljon az állatok egészségi állapota, hozamképessége, illetve a keletkező alom és trágya minősége. Az évről évre javuló minőségű alom, trágya és terméseredmény igazolta a zárt láncú, körkörös gazdálkodási modell eredményességét.

 

A szerves trágya feldolgozása iránti igény általánosnak mondható az állattenyésztők és a növénytermesztők számára egyaránt. Gazdaságos és megvalósítható módszerek azonban alig állnak a gazdálkodók rendelkezésére. Az ismeretek szórványosak és hiányosak. A projekt eredményeképp a gazdálkodók egy komplett trágyakezelési portfoliót ismerhettek meg, amelyből saját igényeik és lehetőségeik szerint tudják a megfelelőt kiválasztani. llyen ismérvek a szerves trágya mennyisége, keletkezésének üteme, szezonalitás, trágyakezelésre rendelkezésre álló hely, idő, személyzet, gépi infrastruktúra és a megcélzott minőségi eredmény. A módszerek eredménye egy a jelenleginél jóval értékesebb – mikrobiológiailag és tápanyagban – trágya, amely minden esetben gyommag mentes. Ezzel adott trágya mennyiség nagyobb területen használható fel és a kezelt trágya azonnal felvehetővé válik a növény számára, akár starter hatást is biztosít. Jelentősen javul a trágya egyenletes szórhatósága, mivel minden módszer eredménye egy homogén, laza, leaprózódott anyag. Az alomkezeléses módszerek további előnye az állategészségügyi feltételek (alom stabilitás, páratartalom, szagok, legyek, kórokozók visszaszorítása) jelentős javulása!

 

A trágyakezelésre kidolgozott technológiák

Alomkezelésben 2 féle módszer és a prizmákba kihordott trágyák kezelésében 4 féle módszer.

Az alomkezelés 2 módszere: 

 

1. állatok etetése bentonittal és alomkezelés EM anaerob mikrobiológiai készítménnyel, 

2. az állatok etetése bioszénnel és alom kezelése aerob komposztteával. 

 

A prizmába hordott trágya 4 kezelési módszere: 

 

1. forgatásos aerob trágyakomposzt létrehozása, 

2. trágya aerob komposztteával történő kezelése statikus prizmában (forgatás nélkül),

3. trágya humuszkomposzttal történő kezelése statikus prizmában (forgatás nélkül).

 

Minden kezelési módszert kezeletlen, kontroll tevékenység is követett kiinduló és folyamat végi állapotok mérésével és rögzítésével. 

 

A projekt célja nem csak az volt, hogy trágyakezelési technológiák dolgozzunk ki, hanem az is, hogy a kezelt trágyák talajra és növényekre gyakorolt hatását is megismerjük. Két évben történt kezelt trágya kihordás a 3 gazdaság által kijelölt kísérleti helyszínekre 3-10 Ha közötti terület nagyságokon.  Minden esetben kontroll tábla kísérte a kísérleti vizsgálatokat.

•    2019 kontroll állapot
•    2021. kezelt és kezeletlen állapot 
•    2022. kezelt és kezeletlen állapot

 

Ebből a növényekre gyakorolt hatásvizsgálatot nem tudtuk elvégezni, mivel mind a 2021-ben és 2022-ben elvetett növények terméseredménye rendkívül alacsony volt, illetve több esetben teljes káresemény történt a táblákon. 

 

Az eredmények igazán izgalmasak. Az kísérleti trágyakezelési módszerekkel kezelt alom/trágya/komposzt minták kémiai, tápanyag beltartalma jellemzően magasabb a kontroll alomban/trágyában, mint a kontroll/kezeletlen alomban, míg a mikrobiológia sejtszáma is jóval magasabb. Az alomkezelések esetén a legjobb eredményt a bioszénnel történő takarmányozás kiegészítés és a komposztteával történő alom permetezés bizonyult a legsikeresebbnek. A forgatásos trágyakezelés technológiájánál a kezelt trágya kiugróan magas beltartalmi és mikrobiológia javulást hozott a kezeletlen kontrollhoz képest. A statikus trágyaprizma kezeléseknél három módszert próbáltunk ki: komposztteás kezelés, Humusline Humuszkomposzttal történő kezelés és Bacteriolit termékkel kezelés. A legjobb eredményt a Humuszkomposztos kezelés hozta. 

​

A szakirodalom elemzése és részben a saját vizsgálataink alapján arra következtésre jutottunk, hogy a témával kapcsolatos eddigi eredmények rendkívül biztatóak, mindazonáltal különböző preparátumok és kezelések hatása nem mindig ítélhető meg egyértelműen. A gyakorlatban a különböző kezelésekkel szerzett tapasztalatok gyakran kedvezőek, ez azt mutatja, hogy a trágya kezelésében rejlő lehetőségeket ma még csak részben használjuk ki.

 

A szántóföldi kiszórásra első évben az alomkezelés bioszén + komposzttea kezeléssel kezelt szerves trágyáját használtuk, míg második évben a forgatásos trágyakezelésből származó trágyát. A talajvizsgálati eredmények a kiinduló állapothoz képest enyhe tápelem növekedést mutattak.